Beszélgetős, leeresztős péntek este leple alatt, orvul támad ránk az éhség. Jön az ötlet: pizza. Tésztát gyúrni és keleszteni se kedvünk, se erőnk nincs, plusz valószínűleg a házigazdánk is furán nézne ránk, ha hirtelen elkezdenénk lisztet szitálni a konyhája közepén. Marad a rendelés.
De ha már rendelés, dobom be az ötletet, rendezzünk egy kis tesztet, mindhárman rendeljük máshonnan a pizzát, nézzük meg, milyen az aktuális budapesti pizzakínálat. A javaslat egyhangúlag megszavazva.
A rendelés
Egyszerűen, gyorsan megy: google, online ételfutár, első találatok között klikk a Foodpandára. Rászűrök a pizza kategóriára és megjelenik előttem az ötvenvalahány potenciális vacsora. Bedobom a kosárba a pizzákat, és egy gyors, felesleges kérdésektől mentes regisztráció után már kapom is a visszaigazoló sms-eket.
Külön szimpatikus, hogy a rendelésem leadása után szinte egyből fel is hívnak, hogy megerősítsék, valóban három különböző helyről akarok-e rendelni.
Az első pizza – Bocanova
Bőven az ígért szállítási időn belül érkezik meg a pizza, amit a Bocanovából rendeltünk, a Vesuvio (32 cm, 1,440 Ft) fantázianév egy paradicsom, mozzarella, sonka, spenót és tojás feltétekre építkező pizzát takar.
A tésztája feltűnően finom, sőt, már-már kifogástalan: jó a szerkezete, pont megfelelő vastagságú és a tésztán kivehető domborzati kép alapján szépen át tudta járni a forró levegő. A tojás-spenót kombó, mint általában, működik, a fokhagymával pikantírozott paradicsomszósz is egészen kellemes, egyedül a szó szoros értelmében hártyavékonyságú sonkaszeletek hagynak némi kívánnivalót maguk után. Ezzel együtt is nyugodt szívvel ajánlanám.
Bocanova pizza
A második pizza – Okay Italia
Itt rögtön a rendelés megérkeztekor ér egy jókora meglepetés: a futár nem egy, hanem két pizzával érkezik. Nem ajándékról van szó, a harmadik számú rendelésünket (lásd alább) is ő szállította ki. Kérdésemre, hogy ez mégis hogyan lehetséges, csak egy pillanatra jön zavarba, aztán kapom a betanultként csengő választ: a tulajok jóban vannak, kisegítik egymást néha.
Rápillantok a számlára, ugyanarról a cégnévről érkezett mindkét rendelés, de nem firtatom tovább a kérdést. Ha valakit érdekel, járjon utána, és csodálkozzon rá ő is (mint ahogy én is megtettem később), hogy a két hely étlapja mennyire szembetűnő hasonlóságokat mutat – annyi különbséggel, hogy egyikük úgy 30%-al drágábban főzi le ugyanazt az ételt.
Paulina (32 cm, 2,290 Ft) pizzát rendeltünk tőlük, a feltétek: paradicsom, mozzarella, pikáns szalámi, oregánó, vargánya gomba, füstölt scamorza sajt. A szósz egész jó, a szalámi szintén, a sajt viszont nagyon rá lett égetve a pizzára, már-már keményre száradt. A pizza tésztájára ugyanez az állítás igaz, túl vékony és túl sokáig sült, recsegve-ropogva, ép fogazat és izmos állkapocs birtokában lehet csak fogyasztani.
Okay Italia pizza
A harmadik pizza – A tésztás
Az innen rendelt pizzán – Amorí (32 cm, 1,990 Ft) – paradicsom, mozzarella, koktélparadicsom, parmezán, pármai sonka és rukkola a feltétek. A rukkola vagy rá se került, vagy útközben tűnt el, mindenesetre mi már nem találkozunk vele. A sonkának örülünk, mert ízletes, és nem is spóroltak vele, bár én inkább csak frissen tettem volna rá, vagy legfeljebb 1-2 percre a sütés végén.
A tészta ugyanaz a tészta, mint amivel az Okay Italiánál már megismerkedtünk: veszélyes, közelharcra alkalmas keménységű lisztfrizbi.
A tésztás pizza
Ezek a tapasztalataink: háromból egy bevált, és ha a tésztával sikerülne zöld ágra vergődniük, a másik kettő is bőven hozná a stabil középkategóriát, ami a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest szerintem fejlődés.
Három év múlva újra próbálkozunk.
További étterem bemutatásokért, beszámolókért csatlakozz hozzánk facebookon is!
2 hozzászólás