Az ősi pusztakezes harcművészetek számomra legkedvesebb formája a csirkeszárnyevés.
Gyakorlom is serényen, amikor csak tehetem, legutolsó edzésem eredménye ez a pofonegyszerű recept. A hozzám hasonló hobbiszamurájoknak különösen ajánlott, elrontani csak szándékosan lehet.
Hozzávalók:
-
8 db háromfelé vágott csirkeszárny (a szárnyvéget ne dobjuk ki, tegyük el, jól jöhet például egy csirke alapléhez)
-
2 ek mézes mustár (mézhiánnyal sújtott konyhámban levágtam néhány kanyart és a Bornier típusú készítménnyel dolgoztam. Javaslom azonban mindenkinek, hogy elegyítsen inkább hagyományos mézet dijoni mustárral, így megússza a hozzáadott feleslegességeket, mint pl. cukor, színezék.)
-
2 ek tejföl
-
hintésnyi majoranna
-
2-3 gerezd fokhagyma
-
2 nagy fej vöröshagyma
-
kevés vaj
-
kevés olívaolaj
-
só
-
bors
Elkészítés:
Bemelegítésként megperzseljük a csirkeszárnyakat, a karamellizáló pisztolyka erre a célra is tökéletesen alkalmas. (Mit ámítom magam, eddig csak perzselésre használtam, karamellizálásra még soha.) A bemelegítést kihagyhatjuk, ha szépen meg van tisztítva és tollmentes a kiszemelt szárnyas. Az esetek többségében nem az.
Következő fázisban kikeverjük a szószt, ami annyira egyszerű, hogy ha nem figyelünk oda, könnyen előfordulhat, hogy belekeverünk más hozzávalókat is. Tulajdonképpen nyugodtan megtehetjük, a főzés nem egzakt tudomány, kísérletezzünk bátran. Ha viszont odafigyelünk, akkor összekeverjük a mustárt, mézet, tejfölt és a majorannát, belepasszírozzuk a fokhagymát, meglegyintjük olívaolajjal, kevés borsot őrlünk frissen, majd az egészet alaposan összekeverjük.
A szósz elkészülte után egyenletesen megmártjuk benne a szárnyakat, és – optimális esetben – adunk nekik pár órát, hogy jobban megismerjék egymást. Ha nincs rá időnk, az sem baj, ez az étel villámrandiként is működik.
Egy megfelelő méretű tepsit / jénait kivajazunk, a hagymát vékony karikákra vágjuk, elterítjük, sózzuk és borsozzuk.
Terítsük rá szárnyainkat az imént felkarikázott hagymára, takarjuk le alufóliával, és helyezzük be a 200 fokra felhevített sütőbe. Kb. 30 perc sütést igényel a takaró alatt, majd további 15-25 percet a takaró nélkül – ebben a fázisban kapja meg a színét.
A puhára sült hagyma köretként is tökéletes, főleg ha a sütőből kivéve összeforgatjuk egy kevés reszelt parmezánnal.
Jó étvágyat!
Tipp:
-
Talán mondanom sem kell, hogy a csirke szinte összes része kompatibilis a fenti recepttel, különös tekintettel a csirkemellre és a csirkecombra.
-
Ha igazán ki akarunk rúgni a hámból, bújtassunk el néhány megpucolt, de fel még nem aprított fokhagymagerezdet is a hagymakarikák és szárnyak között, ez a sütés során puhává, krémessé, nem utolsósorban nagyon finommá válik.
3 hozzászólás