Baconbe göngyölt szűzmedálok cider mártással
Köztudott, hogy az emberi test fokozott igénybevétel közben felhevül – az most mellékes, hogy ez a fokozott igénybevétel pontosan mit takar, gondolhatunk porszívózásra, kocsmai verekedésre, fűnyírásra, vagy teret engedhetünk képzeletünk hátsó ajtaján beosonó pajzán gondolatainknak – mindenki azzal azonosul, amivel szeretne (vagy amivel tud).
Ha lehetőségünk adódik, hogy túlforrósodott testünk lehűtését rábízzuk egy korsónyi, jégkockák csörömpölésétől hangos, oxigénbuborékok pezsgésétől eleven ciderre (magyarul: almaborra), ne legyünk restek. A feladatot ez az aranyszínű ital ugyanis pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy végzi el.
A cider története, akárcsak túlzott mértékű fogyasztása esetén a retinánkba érkező vizuális információ, meglehetősen homályos. Ádám valószínűleg még nem kísérletezett almabor előállításával a tiltott gyümölcsből (a Tudás megszerzése előtt az erjesztés művelete bizonyára sok fejtörést okozott volna), de az biztos, hogy az ezredforduló környékén Angliát könyörtelenül leigázó vikingek már előszeretettel hörpintették fel ezt a kellemes szomjoltót ellenségeik koponyájából.
A leigázás azonban kérészéletűnek bizonyult, s míg a viking harcosok dán, norvég leszármazottai megjámborodtak, addig az angol parasztok beletörődtek, hogy a szigetország zord klímájának köszönhetően szőlőtermesztéssel kísérletezniük hasztalan. Maradt tehát nekik egy strapabíróbb gyümölcs, az alma, és ezáltal a cider készítésének tökélyre fejlesztése.
Szerencsére az elmúlt években hazánkban is felismerték a szórakozóhelyek, szupermarketek marketingesei, hogy márpedig a cider elfér azért a pálinka mellett a polcokon. Ennek örömére a soron következő szűzérméket (a disznótörténelemórát majd egy másik alkalommal tartjuk meg) almaboros mártással készítettem el.
Baconbe göngyölt szűzmedálok cider mártással
Hozzávalók:
-
60 dkg sertésszűz
-
1 csomag szeletelt bacon
-
2 dl cider
-
1 közepes fej vöröshagyma
-
1 ek dijoni mustár
-
2 ek vaj
-
olívaolaj
-
só, bors
Elkészítés:
A húst két férfiujjnyi vastagságú érmékre szeljük. Sózzuk, kevés borsot tekerünk rá, majd a medálokat egyesével becsavarjuk a baconszeletekbe (ha le akarnának esni, fogpiszkálókkal tudjuk rögzíteni őket).
A forró serpenyőbe kb. két evőkanálnyi olívaolajat töltünk, majd érméinket aranybarnára sütjük, mindkét felét 4-5 perc alatt. Ezt követően mérsékelten magas hőmérsékleten még 3-4 percig sütögetjük a húsokat a baconnel borított oldalán görgetve, hogy ott is szép színt kapjanak. Miután a hússzeletek megsültek, takarjuk le őket alufóliával és tegyük félre pihenni.
Ugyanezen serpenyőben 1 evőkanálnyi sütésből visszamaradt zsiradékot közepes hőmérsékletre hozunk, ebben néhány perc alatt üvegesre pirítjuk az apróra vágott hagymát. Hozzáöntjük az almabort és felkaparjuk a a hús sütése során a serpenyő aljára pörkölődött nagyon finom barna kérget (ez később beleoldódik a szószunkba, ettől lesz igazán pazar az íze). Hozzáadjuk a mustárt, majd 5 perc alatt csendesen zümmögtetve mártássá sűrítjük. A végén beleolvasztjuk a vajat és ízlés szerint sózzuk-borsozzuk.
Baconbe göngyölt sertésérmék almaboros szósz kíséretében
A szűzérmék a baconnek köszönhetően kissé szaftosabbak maradnak, valamint enyhén átveszik annak jellegzetes, füstös ízét. A tradicionális almaszósznak, a sertéshús hű kísérőjének pedig adunk egy pikáns csavart azzal, hogy ciderrel készítjük el. Köretként mi mexikói pirított burgonyát fogyasztottunk, de pürével is kiváló, a burgonya szinte minden formájában jól passzol hozzá.
Jó étvágyat hozzá!
No Comments