
A világ csokoládéi. Fotó: miracsokolade.hu
A sztori
Talán még legoptimistább honfitársaink sem vonják kétségbe, hogy a jelen Magyarországán egy élhető fizetést biztosító, civilizált irodai munkahelynek ösztönből búcsút inteni merészség.
Mit tegyen azonban a gondolkodó ember, ha a szóban forgó iroda falai szorítanak, ha összenyomják és kipukkasztják az ötleteket, a tenni vágyást?
Miklós, cikkünk főhőse először is azt tette, hogy felmondott. Párjával, Mónival közösen úgy döntöttek, saját fába vágják a fejszéjüket – így született meg az, amit ma Mira Csokoládé néven ismerhetünk és kóstolhatunk lassan országszerte.
De hogyan lesz egy irodai dolgozóból csokoládégyáros?
Azt hihetnénk, ehhez a szakmához cukrász felmenők, különleges képességek, kiterjedt kapcsolati tőke szükségeltetik, pedig nem kell hozzá más, mint kitartásból, eltökéltségből és a csokoládé iránti szeretetből egy hatalmas adag. Jó példa ez azok számára, akik a legapróbb akadályból is kifogást kovácsolnak, hogy aztás siránkozva panaszkodják el, élhetetlen ez az ország.
Mesterségem címere…
Az első lépcső a Csokoládé Akadémia volt, itt sajátították el Mikiék a csokoládékészítés elméleti és gyakorlati alapjait, a temperálás csínját-bínját, itt kötöttek életre szóló barátságot a kakaóbabbal.
Az iskola elvégzése után rögtön létrejött az első projekt, a Mira Csokoládé elődje, a ChocoArt. Itt még főleg intuíció-üzletelés zajlott, a „vásározás” például jó ötletnek tűnt. A legkülönfélébb nyári rendezvényeken, kézműves vásárokon mutatták be a portékát a nagyérdeműnek.
Mindez kétségtelenül hasznosnak bizonyult; gyűltek a tapasztalatok, nőtt az ismertség és az ismeretség, de ami a legfontosabb, végre hús-vér vásárlóktól kaptak elismerő csámcsogásokat, építő visszajelzéseket. A vélemények alapján egyre világosabbá vált, hogy az út jó, de ha tényleg egyedit akarnak alkotni, ahhoz a lelkesedés mellett nélkülözhetetlen egy komoly terv is.
A felismerést stratégiai fejtörés, tervezés, kreatív munka követte, mind-mind annak érdekében, hogy létrejöjjön a Mira Csokoládé mai arca.

Az izgalmas fűszerezésű csokitáblák először szemet, majd ízlelőbimbókat gyönyörködtetnek. Képünkön épp a kampányfotózás előkészületei zajlanak.
Mira varázslat
A beszélgetésünk után kóstolgatom a csokoládékat. Jegyzetelek, kattintgatom a weboldalt, kinyitom, becsukom a csoki szinte könyvszerű dobozát, újabb és újabb darabot pattintok le a táblából. Egyértelműen beérett a terv. A kézműves csokoládé tökéletesen eltalált koncepciót kapott. A jól funkcionáló webshoppal bővített honlap gyönyörű, a csomagolás szintúgy. A csokoládék ízutazásra invitálnak; a különböző típusok különböző kontinensekre repítik a kóstolót, ahol más és más ország jellegzetes zamatai ötvöződnek a csokoládéval.
Már mielőtt kézbe venné az ember, érződik, hogy minőségi termékről van szó. A dobozok borítóján az adott ország jellegzetes épülete rajzolódik ki színesen – kicsit olyan, mintha zsírkrétával lenne odasatírozva, ez az egész borítónak meseszerű jelleget kölcsönöz. A belső oldalon romantikus hangvételű, rövid történet fogad minket, francia festőfiúról, török szerelmespárról – ötletes plusz.
De térjünk a lényegre: minden doboz két tábla, egyenként 95 grammos csokoládét rejt, dupla az élvezet. Törökországba kóstolok először, az étcsokoládé itt kandírozott mogyoróval és aszalt fügével van megszórva. Első pillantásra elnyeri a tetszésemet, hogy három különböző textúra fogad, a csokoládéba harapva pedig megnyugszom, hogy nem esett bele az ilyenkor veszélyes csapdába, egyik íz sem uralkodik a másik felett. Megvan az egyensúly. Külön dicséretet érdemel, hogy a füge nem csak „nyomokban” észlelhető, szép, húsos darabokkal van tele az egész tábla, lágyan édeskés íze jól enyhíti az étcsokoládé szigorúságát.
A török tejcsoki dél-amerikai kakaóbabok ötvözésének az eredménye, durvára tört arabica kávészemekkel beterítve. A kávét én alapvetően inni szeretem, a tiramisu sem dobogtatja meg a szívem, ez mégis jól esik, mert nem tolakodó a fekete íze, inkább sima, mondhatni, udvarias. Meglepődve veszem tudomásul, hogy nagyon ízlik.

Karamellizált mogyoró, füge és 100% arabica kávé: Törökországban járunk. Fotó: miracsokolade.hu
Franciaország a következő állomás. Az étcsokoládéban levendula bújik meg, illata a provence-i virágoskerteket idézi. Nem tudok azonban sokat időzni nála; a figyelmemet azonnal elvonja a második szelet, ami a világhírű francia desszert, a créme caramel tejcsokoládéba öntött elképzelése. Csudálatosan hömpölyögve olvad szét a számban a kakaóbab-töret ropogásától kísérve. Az élményt időnként egy-egy rövid, intenzív sós hullám fokozza, köszönhetően a csipetnyi himalájai sónak. Merci beaucoup, Mira!

Illatos levendula, kakaóbab töret, Himalaya só és bourbon vanília: francia kényeztetés a Mira Csokoládétól. Fotó: miracsokolade.hu
Az összes csokoládé ”töretmentes”, fényes oldalát kakaóbab mintájú ívek díszítik elegánsan, diszkréten. A táblás termékeken kívül létezik Mira forró csokoládé is, ezekből a mexikóit kortyolgattam el. A magas kakaótartalom izmos, nyelvcsipegető, de nem égető chilivel hozza a mexikói virtust – miután lehúztam az utolsó kortyot, kimentem a ház elé és a februári hófúvás szeme közé nevettem.
Jövőkép
Ha valamiben, a csokoládékészítés művészetében alaposan kieélhetők az évekig háttérbe szorult kreatív hajlamok. A selymesen csordogáló, meleg csokoládé szünet nélküli kísérletezésre sarkall, és ha ez az alkotói folyamat ízléses és igényes gondossággal párosul, olyan mesterművek jönnek létre, mint a Mira csokoládéi. A tervek szerint hamarosan további országok érkeznek, valamint fontos ünnepeinkre is készül majd limitált kiadású, az ünnep hangulatát hordozó csokoládé.
Tervekből nincs tehát hiány a Miránál, most épp egy továbbképzést fontolgatnak egy híres belga iskolában, a néhány éves cél pedig az, hogy saját pörkölésű kakaóbab olvadhasson finomabbnál finomabb csokoládévá a kis balatonparti műhelyben.
Ismerkedjetek meg velük, már rengeteg budapesti és vidéki kávézó, boltocska pultján lapulnak hívogatóan a Mira dobozkái, és a weboldalon és a facebook oldalukon is találhattok híreket, érdekességeket, beszámolókat – mindent, ami csokoládé.
S ha már új országokról beszéltünk: a következő nemzet, amit csokoládéba önt a Mira csapata, Magyarország lesz. A rengeteg hazai íz közül nehéz választani, ebben szeretettel várják a Ti segítségeteket is. Facebook oldalunkon keresztül tudtok szavazni, a fáradozásért cserébe pedig a szavazók között kisorsolunk egy különleges, Valentin-napi Mira ajándékcsomagot, Francia csokoládéval és karamellás forró csokival.
Csokiimádók, várunk Benneteket facebookon!

Valentin-napi Mira csomag. Tartalma: a francia kollekció csokoládéja, egy karamelles forrócsoki por és egy exkluzív üdvözlőkártya “Szeretlek” felirattal. Romantika és kézműves csoki – jó kis párosítás. Fotó: miracsokolade.hu
2 hozzászólás
Gyönyörűek a képek, érdekes a történet, persze a tiszta, lebilincselő fogalmazás sem utolsó.
Gyorsan el is kellett rágcsálnom egy – hát… Balaton típusú csokoládét.
Merre vannak azok az üzletek, ahol Mirát lehet kapni? Mert végigjártam az összes boltot, Kisvaszartól Simagöröngyösig, nulla találat.
Köszönjük szépen!
A Balaton szelettel sincs semmi baj, annak is megvan a helye és az ideje. :)
Mira csokoládé lelőhelyek: http://www.miracsokolade.hu/partnereink és persze maga a webshop. :)